2015. január 14., szerda

17. fejezet (utolsó)


Hát ide is elértünk. Ennek a történetnek is vége, de jön az új amit már nagy izgalommal írok :)



*10 év múlva*

27 éves leszek nemsokára. Balázzsal összeházasodtunk, és az esküvő meseszép volt! a ruhám *.* Pánt nélkülicsillogós és gyönyörű :) Aztán megszületett a szemünk fénye Niki. Berni lett a keresztanyukája és Dani a keresztapja. Dani és Berni sokáig utálta egymást aztán egyre jóban lettek. Daninak is van felesége Berni pedig pasizik. itt egy kép a kislányomról: 

Daninak is született egy fia. A kis Petinek pedig mi lettünk Balázzsal a keresztszülei :
anyáék boldogok, hogy unokájuk lehet és mi is nagyon boldogok vagyunk! Remek életünk lesz az már biztos :)
                                                                               Noémi 

2015. január 13., kedd

16. fejezet

 Sziasztok! Ennek a történetnek lassan vége, de ne aggódjatok! Jön az új történet :) gyorsan leírom ide a tartalmát aztán aki szeretné azt is elolvasni az megtalálja az oldalamon! :) de ha még sincs meg itt az e-mail címem: noemiolah2000@gmail.com

Szerelmes lettem a gyilkosomba!

Lusy a 16 éves gimnazista lányt egyik nap elrabolja egy banda. Szülei rendőrök és már több éve próbálják elfogni őket kevés sikerrel. Viszont semmi nem fog  úgy alakulni ahogy azt az el rablók tervezték. Dave a helyes tini fiú akinek a szülei az el rablók fontos szerepet fog játszani Lusy életében. Sok izgalommal találkozik Lusy ebben az 1 hónapban. Szerelem, dráma, izgalom felső fokon.



De most jöjjön a 16. fejezet! ;)

Reggel 8-kor keltem és vasárnaphoz híven lementem anyuhoz. mert ilyenkor itthon van. 
-jó reggelt kicsim - köszönt anya
-szia - adtam puszit az arcára. Tejeskávémat kavargatva ültem a pulton amikor anya megszólalt
-  És Dani hogy van? - kérdezte
- Nem tudom.. - mondtam elhúzva a számat - ma mindenféleképpen beszélek vele
- rendben - bólintott. Mást nem tudok tenni. Csak beszélek vele. 10 órakor felkaptam a cipőmet és a sapimat és kimentem az ajtón. Átsétáltam Daniék házához és megnyomtam a hívó gombot
- igen? - szólt bele Dani anyukája
- jó reggelt Eszti vagyok
"brr" nyílt a kapu én pedig bementem. Dani anyukája (Marcsi) kinyitotta az ajtót én pedig beléptem a házba
- Danihoz jöttem - mondtam miközben levettem magamról a kabátot, cipőt, sálat, sapit
- szobájában - mutatott az emeletre. Felmentem és kopogtam
- Ha Berni vagy takarodj, ha anya akkor nem vagyok éhes, ha Bianka ( a tesója) akkor nem pónizok veled és ha Balázs akkor gyere - hallottam az ajtó túl oldaláról én pedig türelmesen vártam amíg végez
- és ha Eszti vagyok akkor? - kérdeztem
- gyere kivéve ha veled van Berni - mondta
- egyedül vagyok - nyitottam be. Tök sötét volt szanaszét volt dobálva mindene és büdös volt. 
- Mi a franc van itt? - kérdeztem - na jó! - léptem az ablakhoz és kihúztam a függönyt. Borzalmasan nézett ki a szoba. - héé! Reggel vaan - nyafogtam és leültem az ágyára
- hagyjál - szólt a párnája alól. Kitakartam és mellé bújtam
- nem hagylak mert szeretlek - mondtam mire felnézett és rám mosolygott
- én is szeretlek - mondta
- na gyere - húztam fel. Lassan felöltözött és elintézte magát én pedig addig rendet raktam a szobájában. Aztán egész nap nála voltam. Filmeztünk és beszélgettünk. Szerintem jobban volt egy kicsit! :) este 6-körül átjött Balázs és elmeséltem neki a napom. Bernivel is beszéltem és hát ő is nagyon sajnálja. Elhiszem..  

2015. január 12., hétfő

15. fejejzet

Ne haragudjatok,hogy késtem egy kicsit de már itt vagyok és jön a kövi rész!

Reggel 9-kor keltem fel és Balázs még aludt. Nem akartam felkelteni, hadd aludjon így inkább elmentem a fürdőbe. Zuhanyoztam, fogat mostam és felöltöztem. farmer, fekete trikó és egy ing. Semmi nagy cucc. Kimentem és Balázs még aludt
"pitty-pitty" jött SMS-m a telefonomra. Berni írt:
-Alszol?
-nem - küldtem a választ
- Balázs? - kérdezte
- Alszik, Dani? - kérdeztem
-alszik, megyünk reggelizni? - jött az újabb SMS 
-de! - küldtem vissza. Felvettem a cipőmet és kisurrantam az ajtón. Berni is jött és együtt indultunk reggelizni. Ugyanazt ettük amit tegnap :) megunhatatlan. A fiuk még mindig aludtak, úgyhogy elmentünk sétálni. Egy hegyen voltunk amiről meseszép volt a kilátás. Ott üldögéltünk a padon amikor Berni megszólalt
- muszáj elmondanom valamit! - kezdte én pedig érdeklődve figyeltem - nagyon nagy hülyeséget csináltam! - buggyant ki egy könnycsepp a szeméből. Te jó ég. vajon mit tett?
- Mi  történt? - kérdeztem félénken
- megcsaltam - zokogta el magát. Úristen. ne!
- Mi? - kérdeztem
- Múlt hétvégén elmentem bulizni Kevinnel (Kevin egy régi osztálytársunk és 1 évig jártak Bernivel) és hát berúgtam és bumm. Annyira sajnálom - sírta el magát
- Úristen. Erre nem tudok mit mondani, és ne tőlem kérj bocsánatot. - hüledeztem. Ezt nem hiszem el. - Daninak mondtad?
- nem.. de elfogom! csak erő kell hozzá - mondta nagyot sóhajtva
- Minél hamarabb intézd el! - adtam neki tanácsot. Nem tudom mit gondoljak. vagy 10 percig ültünk néma csendben mikor a fiuk jelentek meg mögöttünk. Berni kisírt szemmel fordult Dani fele aki egyből elrángatta, hogy beszéljék meg mi a baj. Ebből semmi jó nem lesz. 
- mi van Bernivel? - ült le mellém Balázs
- megcsalta Danit - sütöttem le a szemem aztán hátrafordultam, hogy lássam őket. Berni épp sírva beszélt Dani pedig lefehéredett arccal bámulta aztán ordítozni kezdett vele, sarkon fordult és elment. Balázs utána rohant Berni pedig hozzám. Átölet és sírva mondta:
- szakítottunk
Én csak sóhajtottam és szorosan öleltem. Nem haragszom rá, mert elmondta. Attól még a legjobb barátnőm marad. Balázs fel óra múlva jött vissza
- haza ment - sóhajtotta bosszúsan
- ne haragudj - mondta Berni
- miért tetted? - kérdezte Balázs
És akkor Berni elmesélte az elejétől a végéig. Egyikünk sem haragszik Bernire, Danin kívül. Mi csak csalódtunk benne. Vissza mentünk a szobába, összepakoltunk, kijelentkeztünk és haza indultunk. Pár óra múlva a házunk ajtaján fáradtan estem be. Anyának és apának mindent elmeséltem aztán fáradtam dőltem az ágyamba. Nem így terveztem a mai napot. 

2014. december 28., vasárnap

14. fejezet

Az ilyen hétvégékben az a legjobb, hogy addig alszol ameddig csak szeretnél. Én is azt terveztem, hogy 10-ig alszunk, csak aztán rájöttem, hogy 10-ig van reggeli szóval módosítottam és inkább 9-ig alszunk ZAVARTALANUL aztán reggeli. Igen, pontosan így terveztem. Csak aztán máshogy történt.. Reggel 8-kor kopogtak az ajtón. Először azt hittem álmodom de aztán már dörömböltek úgyhogy kinyitottam és a takarító nő állt előttem
- Oh.. azt hittem, hogy itt nincsenek. Mindegy, szobatakarítást? - kérdezte
- nem kösz - mondtam és becsuktam az ajtót. Szitkozódva feküdtem vissza Balázs mellé aki mosolyogva nézett rám
- Hát jó reggelt - ölelt át
- pff.. maximum reggelt.. nem jót - mérgelődtem. basszus ilyen embereket. szállodában vagyunk! Aludnánk de nem számít! áh..Elmentem a fürdőbe és elkészültem., aztán Balázs ment be. SMS - m jött Bernitől : Fenn vagy? ha igen írj facebook-on!
Beléptem facebook-ra és ráírtam Bernire
-mondd :)
- Balázs alszik? - kérdezte Berni
- nem.. idióta takarítónő .. - válaszoltam
- xdd Dani is most kelt, fél 9-kor találkozunk a folyosón?
- persze! :) éhes vagyok
- én is! :D - jött egy ujj üzenet Bernitől. Elraktam a telefonomat és kis sminket raktam magamra. Kinéztem az ablakon és gyönyörű fehér táj tárult elém! Januárhoz képest nagyon nagy hó van! Bár lehet, hogy normális a hegyekben a nagy hó.. na mindegy. 8.30-kor kinyitottam az ajtót és pár másodperc után Berniék ajtaja is nyílt. Irány reggelizni
- elmegyünk sétálni? - kérdeztem lefelé menet
- Igen! láttad mekkora hó van? - kérdezte Berni
- igen láttam - mosolyogtam. Leértünk a hall - ba és bementünk az étkezőbe. Megvolt terítve egy csomó asztal és középen is egy hosszú ami tele volt étellel. Fogtunk egy tányért és körbe jártuk. Tojás rántotta, péksüti, gabona pehely, lekvár, vaj, tea , kakaó, felvágottak és még egy csomó minden. Sokféle ételt felpakoltam a tányéromra és leültem egy asztalhoz. Ettünk és ettünk! :) Mikor végeztünk felmentünk a szobába és elkészültünk. Elmentünk sétálni vagy inkább csúszkálni de részlet kérdés. Borzalmasan sokat nevettünk és jó pár selfi is készült. Este beültünk a szobánkba és megnéztünk pár filmet. Olyan jó volt ez a nap! :) Aztán még medencéztünk és aludtunk :) 

2014. december 20., szombat

13. fejezet


2 hónapja már minden olyan mint volt. Még egy darabig vissza kellet járnom a kórházba ellenőrzésre, de most már minden rendben van. És végre anya is megnyugodott szóval ma megyünk le a Balatonra egy wellness "hétvégére" igazából 3 napig leszünk ott és ma indulunk. A 10 órai vonattal megyünk ami 12 órára van lent a Balatonon. péntek van - anyuék engedtek egy szabad napot! :) - és 8 óra körül keltem. zuhanyoztam, fogat mostam, hajat mostam és meg is szárítottam. Elő vettem a bőröndömet és bele pakoltam a cuccokat amiket már tegnap kipakoltam. Fehér nemű, pólók, nadrágok, hajszárító, fürdő ruha, fogkefe, fogkrém, tusfürdő, stb. Felvettem egy farmert, lila pólót rávettem a kedvenc pulcsimat és lementem a konyhába.
- sziasztok - köszöntem a konyhában lévő anyumnak és bátyámnak. 
- össze pakoltál? - kérdezte anya
- igen - mondtam és leültem a reggelim elé. megettem és felmentem a szobámba. Csöngettek szóval lerohantam és mind a 3-an ott álltak. Adtam egy csókot Balázsnak, ölelést Berninek és Daninak. Elköszöntem anyutól - nagyon nehezen engedett el - és Tibitől majd elindultunk a vonat állomásra. Minden féléről beszélgettünk és sokat nevettünk. Nagyon jó volt a hangulatom és  többieknek is. Már a vonaton ültünk indulásra készen. Hosszú volt az út az biztos de jó hangulatban telt el. Leszállás után elzsibbadva nyújtózkodtunk ki, és elindultunk a szállásunk felé. Gyönyörű volt a szálloda nagyon szépen megvolt építve. A recepción a fiuk intézték a szobákat aztán a liftbe szállva mentünk a 2. emeletre. A folyosó végén az utolsó 2 szoba volt a miénké. A belépő kártyával kinyitottam az ajtót és egy meseszép szoba tárult elém.





Rádőltem az ágyra Balázs pedig mellém feküdt és megfogta a kezemet
- Boldog vagyok - néztem mélyen a szemébe ő pedig  megcsókolt. Felvettem a bikinimet és mind a 4-en a medence felé vettük az irányt. Nos igen.. ha a szoba szép akkor a medence még szebb.. így is történt



A vízben úszkáltunk nevettünk és ellengettük magunkat. 9 óra körül mentünk vissza a szobába és fáradtan zuhanyoztam le és dőltem az ágyba. Balázs bekapcsolta a tv-t én pedig a vállára hajtottam a fejemet és becsuktam a szememet. 





2014. december 11., csütörtök

12. fejezet

Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy későn hozom a következő fejezetet de büntiben voltam.. :/

Ma végre mehetek suliba! :) Alig várom, hogy lássam Berni arcát mikor meglát. Reggel korán felkeltem, és pizsamában mentem le anyához, és megláttam, hogy Tibi is ott ül.
- Anya - szólt anyához Tibi miközben engem bámult - csak képzelődők vagy tényleg Eszti áll itt?
- Itt vagyok - röhögtem és a nyakába borultam
- de hogy-hogy? - kérdezte
- hát, jól vagyok és egészséges szóval haza jöhettem - vontam meg a vállam és elvettem egy almát
- de azért vigyázz magadra! - jött elő belőle az aggódó tesó :)
- oké apuci - mondtam nevetve és felmentem a lépcsőn. Felkaptam a kedvenc ingemet, egy farmert, sálat. Fogat mostam, kifésültem a hajamat és felvettem a csizmámat meg a kabátomat. Kiléptem és Balázs várt rám.
- édesem, de jó újra itt várni téged - mondta miközben megcsókolt
- A hidegben? - kérdeztem
- akár - húzta meg a vállát
- ajj.. olyan jó itthon - mondtam miközben kézen fogva sétáltunk a suli felé
- elhiszem - mondta felém nézve - nekem is jó, hogy itthon vagy! - mondta és megcsókolt. Annyira boldog vagyok. egyszerűen el se tudom képzelni nélküle az életemet. Balázs tesz egésszé. Nélküle nem vagyok egész, csak egy fél..
A sulihoz közeledve egyre jobban izgultam. Megláttam Bernit és Danit. Berni derekát fogta Dani és háttal álltak nekünk. Nem látnak. Átmentünk gyorsan az úttesten és hátulról befogtam Berni szemét
- Ki az? - kérdezte
- Találd ki! - szólt helyettem Balázs, és befogta Dani száját
- Balázs? - kérdezte
- majdnem - mondtam és elengedtem a szemét
- Eszti! - ugrott a nyakamba és mindketten elsírtuk magunkat
- Ne sírj! - mondtam neki szipogva
- Te se! - nevette el magát. Elmeséltem, hogy mi volt a kórházban stb. A tanároknak is elkellet mesélnem, főleg az osztályfőnöknek és mindenki őrült nekem. Korán haza értem, és átjött Berni és 3 romantikus filmet is megnéztünk. Végre itthon 

2014. december 1., hétfő

11. fejezet


pontosan 1 hónap telt el az agyvérzésem óta. Sokat jártak be a többiek is, és ugye Balázs is bent volt a kórházban. Őt 2 hete engedték ki, és már jól van. Azóta minden nap bejár hozzám, na meg a többiekhez, mert ő az a srác aki bárkivel jóban tud lenni, ha normálisak. És náluk jobb szobatársat képzelni sem lehet. 1 hónapja gyakorlom a járást és már fürödhetek normálisan. Nem kell kilógatnom a lábamat, hogy ne érje víz, és már egyedül járok és 3 napja már futok is. Elmúlt a fej fájásom és a szédülés is. Hála istennek :) Ma délután anya és a főorvos jött be hátuk mögött a gyógytornásszal
- szia kicsim - jött anya hozzám, és adott egy puszit
- szia anya - köszöntem én is - mi újság?
- Már nagyon rég óta bent van - kezdte a főorvos - és azt mondta a gyógytornász, hogy teljesen felépült a lába, és a vizsgálatok is azt mutatják, hogy egészséges
- Igen, és? - kérdeztem
- Úgy döntöttük - kezdte a doki - hogy haza mehetsz! anyukád azért jött, hogy haza vigyen! - mondta én pedig boldogan borultam anya ölébe
- jaj de jó! Istenem, már alig várom, hogy otthon legyek. - áradoztam. Anya összepakolt nekem, én pedig sorban elköszöntem a többiektől. Szomorú  búcsút követően, kiléptünk és boldogan szökdécseltem a kocsihoz. Anya boldogan nézte, hogy felépültem
- azért óvatosan kicsim! - jött elő az aggódó anyuka
- oké - jöttem én is rá, hogy nem kéne megerőltetni a lábamat.
- Balázsnak nem mondod el? - kérdezte anya beülve a kocsiba
- meglepi! - mosolyogtam - milyen nap van? - gondolkoztam hangosan
- kedd - válaszolt anya
- akkor 6 óránk volt.. és délután 1 óra van, akkor fél 2-re haza érünk.. majd hívd fel, hogy jöjjön át valamiért  -terveztem meg a nagy meglepetést
- de mit mondjak, miért kéne? - kérdezte
- mert fáj a hátad és nem bírsz felmenni a lépcsőn és kéne nekem pár cucc, úgyis jönne be hozzám! - találtam ki
- rendben! - mondta. haza értünk én pedig felmentem a szobámba. Isteni volt haza jönni. Az ismerős illatok :) Ledőltem az ágyamra, és becsuktam a szemem. Egy 15 perc múlva csöngettek. Hallottam anya hangját és Balázsét! :) Hallottam a lépteket végül benyitott valaki. Balázs belépett és tágra nyílt a szeme
- te? - kérdezte meg
- haza engedtek, meglepi  - mosolyogtam majd a nyakába ugrottam. Hosszú csókkal köszönt. sokat beszélgettünk végül elment mivel holnap suli. Berniéknek is meglepi. Lezuhanyoztam és aludtam. Tibi csak holnap jön haza. Kár, mert már hiányzik..