2014. december 28., vasárnap

14. fejezet

Az ilyen hétvégékben az a legjobb, hogy addig alszol ameddig csak szeretnél. Én is azt terveztem, hogy 10-ig alszunk, csak aztán rájöttem, hogy 10-ig van reggeli szóval módosítottam és inkább 9-ig alszunk ZAVARTALANUL aztán reggeli. Igen, pontosan így terveztem. Csak aztán máshogy történt.. Reggel 8-kor kopogtak az ajtón. Először azt hittem álmodom de aztán már dörömböltek úgyhogy kinyitottam és a takarító nő állt előttem
- Oh.. azt hittem, hogy itt nincsenek. Mindegy, szobatakarítást? - kérdezte
- nem kösz - mondtam és becsuktam az ajtót. Szitkozódva feküdtem vissza Balázs mellé aki mosolyogva nézett rám
- Hát jó reggelt - ölelt át
- pff.. maximum reggelt.. nem jót - mérgelődtem. basszus ilyen embereket. szállodában vagyunk! Aludnánk de nem számít! áh..Elmentem a fürdőbe és elkészültem., aztán Balázs ment be. SMS - m jött Bernitől : Fenn vagy? ha igen írj facebook-on!
Beléptem facebook-ra és ráírtam Bernire
-mondd :)
- Balázs alszik? - kérdezte Berni
- nem.. idióta takarítónő .. - válaszoltam
- xdd Dani is most kelt, fél 9-kor találkozunk a folyosón?
- persze! :) éhes vagyok
- én is! :D - jött egy ujj üzenet Bernitől. Elraktam a telefonomat és kis sminket raktam magamra. Kinéztem az ablakon és gyönyörű fehér táj tárult elém! Januárhoz képest nagyon nagy hó van! Bár lehet, hogy normális a hegyekben a nagy hó.. na mindegy. 8.30-kor kinyitottam az ajtót és pár másodperc után Berniék ajtaja is nyílt. Irány reggelizni
- elmegyünk sétálni? - kérdeztem lefelé menet
- Igen! láttad mekkora hó van? - kérdezte Berni
- igen láttam - mosolyogtam. Leértünk a hall - ba és bementünk az étkezőbe. Megvolt terítve egy csomó asztal és középen is egy hosszú ami tele volt étellel. Fogtunk egy tányért és körbe jártuk. Tojás rántotta, péksüti, gabona pehely, lekvár, vaj, tea , kakaó, felvágottak és még egy csomó minden. Sokféle ételt felpakoltam a tányéromra és leültem egy asztalhoz. Ettünk és ettünk! :) Mikor végeztünk felmentünk a szobába és elkészültünk. Elmentünk sétálni vagy inkább csúszkálni de részlet kérdés. Borzalmasan sokat nevettünk és jó pár selfi is készült. Este beültünk a szobánkba és megnéztünk pár filmet. Olyan jó volt ez a nap! :) Aztán még medencéztünk és aludtunk :) 

2014. december 20., szombat

13. fejezet


2 hónapja már minden olyan mint volt. Még egy darabig vissza kellet járnom a kórházba ellenőrzésre, de most már minden rendben van. És végre anya is megnyugodott szóval ma megyünk le a Balatonra egy wellness "hétvégére" igazából 3 napig leszünk ott és ma indulunk. A 10 órai vonattal megyünk ami 12 órára van lent a Balatonon. péntek van - anyuék engedtek egy szabad napot! :) - és 8 óra körül keltem. zuhanyoztam, fogat mostam, hajat mostam és meg is szárítottam. Elő vettem a bőröndömet és bele pakoltam a cuccokat amiket már tegnap kipakoltam. Fehér nemű, pólók, nadrágok, hajszárító, fürdő ruha, fogkefe, fogkrém, tusfürdő, stb. Felvettem egy farmert, lila pólót rávettem a kedvenc pulcsimat és lementem a konyhába.
- sziasztok - köszöntem a konyhában lévő anyumnak és bátyámnak. 
- össze pakoltál? - kérdezte anya
- igen - mondtam és leültem a reggelim elé. megettem és felmentem a szobámba. Csöngettek szóval lerohantam és mind a 3-an ott álltak. Adtam egy csókot Balázsnak, ölelést Berninek és Daninak. Elköszöntem anyutól - nagyon nehezen engedett el - és Tibitől majd elindultunk a vonat állomásra. Minden féléről beszélgettünk és sokat nevettünk. Nagyon jó volt a hangulatom és  többieknek is. Már a vonaton ültünk indulásra készen. Hosszú volt az út az biztos de jó hangulatban telt el. Leszállás után elzsibbadva nyújtózkodtunk ki, és elindultunk a szállásunk felé. Gyönyörű volt a szálloda nagyon szépen megvolt építve. A recepción a fiuk intézték a szobákat aztán a liftbe szállva mentünk a 2. emeletre. A folyosó végén az utolsó 2 szoba volt a miénké. A belépő kártyával kinyitottam az ajtót és egy meseszép szoba tárult elém.





Rádőltem az ágyra Balázs pedig mellém feküdt és megfogta a kezemet
- Boldog vagyok - néztem mélyen a szemébe ő pedig  megcsókolt. Felvettem a bikinimet és mind a 4-en a medence felé vettük az irányt. Nos igen.. ha a szoba szép akkor a medence még szebb.. így is történt



A vízben úszkáltunk nevettünk és ellengettük magunkat. 9 óra körül mentünk vissza a szobába és fáradtan zuhanyoztam le és dőltem az ágyba. Balázs bekapcsolta a tv-t én pedig a vállára hajtottam a fejemet és becsuktam a szememet. 





2014. december 11., csütörtök

12. fejezet

Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy későn hozom a következő fejezetet de büntiben voltam.. :/

Ma végre mehetek suliba! :) Alig várom, hogy lássam Berni arcát mikor meglát. Reggel korán felkeltem, és pizsamában mentem le anyához, és megláttam, hogy Tibi is ott ül.
- Anya - szólt anyához Tibi miközben engem bámult - csak képzelődők vagy tényleg Eszti áll itt?
- Itt vagyok - röhögtem és a nyakába borultam
- de hogy-hogy? - kérdezte
- hát, jól vagyok és egészséges szóval haza jöhettem - vontam meg a vállam és elvettem egy almát
- de azért vigyázz magadra! - jött elő belőle az aggódó tesó :)
- oké apuci - mondtam nevetve és felmentem a lépcsőn. Felkaptam a kedvenc ingemet, egy farmert, sálat. Fogat mostam, kifésültem a hajamat és felvettem a csizmámat meg a kabátomat. Kiléptem és Balázs várt rám.
- édesem, de jó újra itt várni téged - mondta miközben megcsókolt
- A hidegben? - kérdeztem
- akár - húzta meg a vállát
- ajj.. olyan jó itthon - mondtam miközben kézen fogva sétáltunk a suli felé
- elhiszem - mondta felém nézve - nekem is jó, hogy itthon vagy! - mondta és megcsókolt. Annyira boldog vagyok. egyszerűen el se tudom képzelni nélküle az életemet. Balázs tesz egésszé. Nélküle nem vagyok egész, csak egy fél..
A sulihoz közeledve egyre jobban izgultam. Megláttam Bernit és Danit. Berni derekát fogta Dani és háttal álltak nekünk. Nem látnak. Átmentünk gyorsan az úttesten és hátulról befogtam Berni szemét
- Ki az? - kérdezte
- Találd ki! - szólt helyettem Balázs, és befogta Dani száját
- Balázs? - kérdezte
- majdnem - mondtam és elengedtem a szemét
- Eszti! - ugrott a nyakamba és mindketten elsírtuk magunkat
- Ne sírj! - mondtam neki szipogva
- Te se! - nevette el magát. Elmeséltem, hogy mi volt a kórházban stb. A tanároknak is elkellet mesélnem, főleg az osztályfőnöknek és mindenki őrült nekem. Korán haza értem, és átjött Berni és 3 romantikus filmet is megnéztünk. Végre itthon 

2014. december 1., hétfő

11. fejezet


pontosan 1 hónap telt el az agyvérzésem óta. Sokat jártak be a többiek is, és ugye Balázs is bent volt a kórházban. Őt 2 hete engedték ki, és már jól van. Azóta minden nap bejár hozzám, na meg a többiekhez, mert ő az a srác aki bárkivel jóban tud lenni, ha normálisak. És náluk jobb szobatársat képzelni sem lehet. 1 hónapja gyakorlom a járást és már fürödhetek normálisan. Nem kell kilógatnom a lábamat, hogy ne érje víz, és már egyedül járok és 3 napja már futok is. Elmúlt a fej fájásom és a szédülés is. Hála istennek :) Ma délután anya és a főorvos jött be hátuk mögött a gyógytornásszal
- szia kicsim - jött anya hozzám, és adott egy puszit
- szia anya - köszöntem én is - mi újság?
- Már nagyon rég óta bent van - kezdte a főorvos - és azt mondta a gyógytornász, hogy teljesen felépült a lába, és a vizsgálatok is azt mutatják, hogy egészséges
- Igen, és? - kérdeztem
- Úgy döntöttük - kezdte a doki - hogy haza mehetsz! anyukád azért jött, hogy haza vigyen! - mondta én pedig boldogan borultam anya ölébe
- jaj de jó! Istenem, már alig várom, hogy otthon legyek. - áradoztam. Anya összepakolt nekem, én pedig sorban elköszöntem a többiektől. Szomorú  búcsút követően, kiléptünk és boldogan szökdécseltem a kocsihoz. Anya boldogan nézte, hogy felépültem
- azért óvatosan kicsim! - jött elő az aggódó anyuka
- oké - jöttem én is rá, hogy nem kéne megerőltetni a lábamat.
- Balázsnak nem mondod el? - kérdezte anya beülve a kocsiba
- meglepi! - mosolyogtam - milyen nap van? - gondolkoztam hangosan
- kedd - válaszolt anya
- akkor 6 óránk volt.. és délután 1 óra van, akkor fél 2-re haza érünk.. majd hívd fel, hogy jöjjön át valamiért  -terveztem meg a nagy meglepetést
- de mit mondjak, miért kéne? - kérdezte
- mert fáj a hátad és nem bírsz felmenni a lépcsőn és kéne nekem pár cucc, úgyis jönne be hozzám! - találtam ki
- rendben! - mondta. haza értünk én pedig felmentem a szobámba. Isteni volt haza jönni. Az ismerős illatok :) Ledőltem az ágyamra, és becsuktam a szemem. Egy 15 perc múlva csöngettek. Hallottam anya hangját és Balázsét! :) Hallottam a lépteket végül benyitott valaki. Balázs belépett és tágra nyílt a szeme
- te? - kérdezte meg
- haza engedtek, meglepi  - mosolyogtam majd a nyakába ugrottam. Hosszú csókkal köszönt. sokat beszélgettünk végül elment mivel holnap suli. Berniéknek is meglepi. Lezuhanyoztam és aludtam. Tibi csak holnap jön haza. Kár, mert már hiányzik..

2014. november 30., vasárnap

10.fejezet


Reggel eléggé korán felkeltem, nem tudtam aludni. Fájt a fejem. Megnyomtam a csengőt, hogy jöjjön be egy nővér
- tessék? - kérdezte suttogva, mivel a többiek még aludtak
- nagyon fáj a fejem. kaphatnék valami fájdalom csillapítót? - kérdeztem
-persze, egy pillanat - ment ki a szobából, úgy 5 perc múlva fájdalom csillapítóval jött vissza. Bevettem és az ölembe húztam a laptopomat. felmentem facebook-ra, egy csomó jobbulást üzenet jött, mindegyikre válaszoltam. Őrültem nekik. Nagyon :) Többiek is ébredezni kezdtek, én pedig mentem gyógytornára. tegnap volt az agyvérzésem, és ma már úgy keltem, hogy szabad a velem  szemben lévő ágy. Viszont mikor vissza mentem valaki feküdt ott. Nem láttam ki az.
- Martina! - szóltam a mellettem lévő ágyon fekvő lánynak aki feszülten figyelt - ki jött?
- ööö.. - habozott - Balázs - mondta ki, bennem pedig elszakadt valami. 
- Az én Balázsom? - kérdeztem riadtam, mire Martina csak bólintott. Ezt nem értem! Mi történt? felpattantam persze gyenge voltam, de a gyógytornász az ágyam előtt hagyta a mankót, ezért gyorsan elkaptam és oda ballagtam. Tényleg ő. leültem az ágy mellet lévő székre, és megsimítottam az arcát. Elvolt törve a keze és be volt kötve a feje, mire kinyitotta a szemét
- Kicsim - mosolyodott el
- Mi a franc van? - kérdeztem megfogva a kezét
- verekedés - húzta meg a vállát, nekem pedig tágra nyílt a szemem
- Mi? - akadtam ki
- nyugi, semmi komoly! - mondta komolyan, de nem voltam nyugodt. Kicsit se
- Mondd el mi történt! - néztem rá mérgesen és elengedtem a kezét
- A hülye Kertész - ( évfolyam társunk Kertész Árpi, borzalmasan undok és állandóan kritizál mindenkit) - tegnap borzalmasan ideges voltam, hogy agyvérzést kaptál, és elkezdett kritizálni téged, hogy hála istennek, hogy nem vagy itt meg így meg úgy. Az elején tűrtem de aztán neki mentem. Végül a rendőrség jött ki. bevittek minket a rendőrségre de én rosszul lettem. Hívták a mentőket, aztán begipszelték a kezem, meg agyrázkódásom lett. behoztak és láttam, hogy mélyen alszol - fejezte be. De nem értettem. Hiszen voltak benn nálam!
- De várj.. hiszen benn voltatok nálam! - értetlenkedtem
- Igen, mondtam, hogy tűrtem az elején vagyis a suliban. De mentünk haza tőled és ott volt. Aztán ismét rákezdett. 
- értem. Szóval ez miattam van? - kérdeztem, de Balázs nem válaszolt mert megcsókolt. - meddig leszel benn? - kérdeztem
- nem tudom, de egy ideig együtt leszünk!  - mosolygott. Később bent voltak anyuék, Balázs szülei meg Berniék is. Jót röhögtünk :) Aztán Balázzsal összebújva TV-ztünk! :)  

2014. november 29., szombat

9. fejezet


Nagyon furcsát álmodtam. Félelemmel és idegességgel töltött el. Egy végtelen hosszú szobában álltam, teljesen egyedül. Egyszer csak valami vagy valaki meglökött és elestem. Álltam volna fel, de visszahúzott a föld. Észre vettem a fejem mellet, hogy folyik valami. Kicsit megemeltem a fejem és láttam, hogy borzalmasan sok vér van mellettem, és a fejemhez nyúltam. Csupa vér lett a kezem. Elkezdtem sírni és felálltam. Ömlött a vér a fejemből én pedig futni kezdtem. Futottam a végtelenségbe. Akármerre néztem csak világosságot láttam. Aztán megjelent előttem egy alak, aki borzalmasan fénylett, és a kezét nyújtotta. Már nyúltam felé mikor valaki a nevemet kezdte mondogatni
- Eszti! Eszti! Eszti! - mondta egyre hangosabban, majd hirtelen eltűnt az alak és minthogyha elkezdtek volna visszapörgetni egy filmet. Ment mellettem a fehér fal én pedig kezdtem szédülni. Egyszer csak sötét lett, és felkeltem. Kinyitottam szememet és egy doktor úrral találtam magam szemben
- szerbusz Eszti - köszönt 
- Mi történt? - kérdeztem rekedtesen
- emlékszik mikor felállt az ágyról? És még nem szabadott volna? - kérdezte a doktor
- igen - mondtam
- Na akkor megnyúlt egy ér a fejében, és mikor tegnap ismét felállt sajnos el is pattant. Hála istennek, hogy azonnal eltudtuk látni, így nem lett olyan komoly baj, mert hamar eltudtuk állítani a vérzést.
- Értem - bólintottam
- Most már minden rendben van! - mosolygott és kiment
- Sziasztok - köszöntem a többieknek
- Eszti, hogy vagy? - kérdezte Martina
- hm.. jól - vontam meg a vállamat.  Balázs, Berni és Dani "rontottak" be a szobába
- kincsem - rohant hozzám Balázs
- szia - mosolyogtam, aztán megcsókoltam
- hallom mi történt, ugye jól vagy? - kérdezte aggódóan
- igen, nyugi! - simítottam meg az arcát, közben pedig berni és Dani köszönt mindenkinek
- Jaj.. bocsi - röhögött fel Balázs - nem köszöntem senkinek - mondta aztán pacsizott egyet az összes sráccal 
- a barátnőd az első - mondta kacagva Lili, mire Balázs csak bólintott. 
- Képzeld! - jött oda hozzám Berni és leült az ágy szélére - anya azt mondta, hogyha meggyógyultál akkor mi így 4-en elmehetünk egy wellness hétvégére. - mosolygott
- és anyum? - kérdeztem
- belement. Azt mondta, hogy ennyi izgalom után jó lesz. - mondta
- de szuper! - izgultam be rögtön
- Még először gyógyulj meg! - nevetett Dani
- ja.. már mennék haza - húztam el a számat
- nemsokára - jött oda hozzám Balázs és megcsókolt. Borzalmasan hiányoztak már. Még beszélgettünk, aztán este 6-kor elmentek. Anya és Tibi jöttek be a szobába, apával és Anikóval a hátuk mögött
- szia kicsim - szaladt oda hozzám anya egyből - hogy vagy?
- Jól, most már jól! - mondtam
- Kincsem, hoztunk nektek  - nézet körbe apa - egy TV-t, hogy ne unatkozzatok
- jaj de aranyosak vagytok! - mosolyogtam
- köszönjük! - hálálkodott Martina
- semmiség - vonta meg a vállát Tibi
Apa meg Tibi felrakták a TV-t oda ahol mindannyian látjuk, majd beállították nekünk. Sok csatorna jött be. Anyák meg apáék körülbelül 1 óra múlva el is mentek, mi pedig nekilátunk TV-t nézni. Én mondjuk 9-kor bealudtam.. :)

2014. november 28., péntek

8. fejezet


Eltelt 1 hónap, azóta kórházban vagyok. Minden nap meglátogattak anyáék és Balázsék is. Sokat voltak bent nálam. De a kórteremben lévőkkel is jóban lettem. Nagyon aranyosak sokat beszélgetünk. De azóta Andi kikerült és helyére egy Lili nevű lány jött. Neki valamijét műtöttek. Azt hiszem a lábát.. nekem ma lesz az első alkalom, hogy lábra állhatok. Nagyon izgulok, mivel egy nyamvadt hónapig csak feküdtem és ültem. Gyógytornászhoz kell majd járnom, mivel evvel a lábammal újra meg kell tanulnom járni. A gipszet tegnap vették le. Annyira jó érzés volt. De raktak rá valami rögzítőt, hogy ne mozgassam. Reggel 10-kor jött be egy középkorú nő
- Jó reggelt. Melyikőtök Tóth Eszter? - kérdezte
- én! - mondtam feltéve a kezemet
- Szerbusz Eszti, Nóra vagyok - mutatkozott be - én vagyok a gyógytornász
- Áh! Jó napot - köszöntem illedelmesen
- Szóval neked a lábad volt törve, és csavarok vannak benne, ugye?
- igen, bólintottam
- rendben! És ma állunk először lábra 1 hónap fekvés után - takarta ki a lábamat és felültem és leraktam mindkét lábam az ágyról. Hirtelen megszédültem de mindig ez van. Vettem egy nagy lélegzetet és bólintottam. Avval Nóra megfogta a két kezem és felhúzott. 
- Na most akkor lépjünk - mondta és elindult hátra ezért nekem lépnem kellet előre egyet. Mindenki feszülten figyelt várta, hogy mi lesz. Léptem egyet a jó lábammal, aztán következett a "beteg" lábam. Ahogy ráléptem éreztem, hogy fáj de mentem. Már egész jól ment, a szoba közepén tartottunk és már gyorsítottunk is egy kicsit, mikor éreztem, hogy szédülök és dőlők. Utánam kapott valaki, de már nem tudtam, hogy mi van mert sötét volt. Már megint... 

2014. november 27., csütörtök

7. fejezet


Kinyitottam a szememet és egy nagyon nagy erős fényű lámpa világított a szemembe. Ahogy meglátta a doki arrébb tolta a lámpát és hozzám szolt
- Hogy vagy?
- jól - válaszoltam rekedtesen
- Rendben, túl vagyunk a műtéten ami sikeresen sikerült. Az egyik csavar kilazult és a helye be is gyulladt. Mondtam önnek, hogy nem szabad ráállni sőt megmozgatni sem! - szidott le a doktor 
- Elnézést - mondtam elhúzott szájjal - viszont nagyon fáj a lábam
- adunk fájdalomcsillapító! - ment ki a szobából az orvos. Később egy nővér jött vissza és hozott nekem egy fájdalomcsillapítót., aztán megszólalt
- Átkerülsz egy több ágyas szobába
- Muszáj? - kérdeztem. Kitudja, hogy milyen emberek lesznek ott.
- Ne aggódj - mosolygott - veled egyidős lányok és fiúk lesznek!
- Rendben - mondtam és egy másik nővér behozott egy tolószéket. Segítettek átülni bele, aztán kitoltak a szobából. Az egyik nővér tolt a másik pedig hozta a cuccaimat. Egy 6 ágyas szobába érkeztünk. 3 ágy volt a jobb oldalon 3 pedig  a bal oldalon. A jobb oldalon volt 2 lány+ egy szabad ágy (gondolom, hogy a lányokhoz kerülök), a bal oldalon pedig 3 fiú feküdt. Átültem az ágyra és a nővér pedig lepakolt a mellettem lévő asztalra a ruháimat pedig egy szekrénybe.
- sziasztok - köszöntem az 5 idegennek
- Szia - köszönt a mellettem lévő lány - Andi vagyok - rövid, barna haja van. Be van kötve a feje és az egyik keze elvan törve
- Én Eszti vagyok - mosolyogtam
- Szia én Martina vagyok - köszönt az Andi mellet lévő lány. Én az ablak melletti ágyat kaptam, hála istennek :) Martinának fekete hosszú haja van. Neki nem láttam semmijét bekötve
- Veled mi történt? - kérdeztem Martinát
- vakbél gyulladásom volt és műtöttek  - válaszolta
- és veled Andi? - kérdeztem az ágyszomszédomat
- hát belelöktek egy üres medencébe - mondta
- úú, az fájhatott - éreztem együtt
- szia én Peti vagyok - köszönt az előttem lévő ágyról egy barna hajú fiú. Helyesnek helyes de nekem ott van Balázs! Neki sem láttam bekötve bármijét is.
- És veled mi történt? - kérdeztem
- nekem a térdemet műtötték - válaszolta
- hali én Levente vagyok és nekem bringás balesetem volt. Fekvő gipsz - húzta le a lábáról a takarót, az Andival szemben fekvő fiú. Neki szőke, rövid haja van. Kedvesnek tűnik
- ismerős - nevettem el magam
- szia én pedig Alex vagyok - köszönt Martinával szembeni fiú akinek rövid, barna hajú fiú - nekem is a lábam tört el, meg kóma miatt kell benn lennem
- az se jó - mondtam
- És te miért kerültél be? - kérdezte Andi
- Hát engem elütöttek, és eltört a lábam, betört a fejem, belső vérzésem volt meg agyrázkódás - mondtam - most pedig a bokámat műtötték mivel ráálltam és kilazult egy nyamvadt csavar.
- Akkor neked sem volt túl jó a dolgod - húzta el a száját Martina. Kiderült, hogy Andi 17, Martina 16, Alex 17, Levente 16 és Peti 17 éves. Az ajtón Anya, Tibi és Balázs lépet be.
- sziasztok - köszöntem, aztán odajött hozzám Balázs és egy hosszú csókkal köszöntött. A lányoknak a szája tátva maradt. Tibi adott egy puszit anya pedig hosszan megölelt
- anya, Tibi, Balázs - kezdtem - ők itt Andi, Martina, Alex, Levente és Peti - mutattam be őket - skacok ő  itt az anyukám Enikő - mutattam anyára - ő itt Tibi a bátyám és ő itt Balázs a barátom - mutattam be mindenkit mindenkinek. Anya meg Tibi hamar elköszöntek, mert menniük kellet valahova, de megígérték, hogy holnap bejönnek. Balázzsal még beszélgettünk aztán már este 9 volt mikor hosszú csókkal elköszöntünk egymástól
- Úristen de helyes! - mondta Andi
- tudom - mosolyogtam
- Mázlista vagy! - mondta Martina
- Köszi - röhögtem fel. 10- kor bejött a nővér és lekapcsolta a lámpát. Hát akkor jó éjszakát. 

2014. november 25., kedd

6. fejezet


Legközelebb mikor felkeltem, és kinyitottam a szememet, akkor pár osztálytársammal találtam szembe magamat. Ott volt Adrienn, Niki, Peti és Gábor, Berni, Dani és persze Balázs. mindenki hozott nekem valamit. Balázstól egy macit kaptam amit végig a karomban tartottam. Nagyon cuki, és alapból imádom, mivel a szerelmemtől van :)
- Viszont nekünk mennünk kell infóra - mondta Adrienn
- Rendben, jó tanulást - mondtam szomorú mosollyal az arcomon. Kaptam Balázstól egy csókot, és elmentek. Unatkoztam ezért elkezdtem "játszani" a Balázstól kapott macimmal. Egyszer csak leesett. Próbáltam elérni. Felkeltem és ahogy felemeltem a fejem a párnáról egyből megfájdult és elszédültem de nem foglalkoztam vele. Próbáltam elérni a macit de nem ment. Gondoltam egyet és kidugtam mindkét lábam a takaró alól. Néztem a begipszelt lábam végül felálltam és felvettem a macit. De ahogy megmozdítottam a törött lábam valami nagyon nagyot kattant benne. Gondoltam, hogy biztos a helyére ugrott a csavar, csak aztán annyira belehasított, hogy elvesztettem az egyensúlyomat és nagy puffanással estem le a földre. 
- basszus - sírtam el magam. Az ajtón egy doki és egy nővérke rontott be
- te jó ég! - képedt el a doki - mi történt? - kérdezte és a nővérkével együtt felraktak az ágyra
- csak felakartam venni a macit ami leesett - szipogtam - de nagyon fáj a lábam - sírtam el magam újra. Borzalmasan fáj, hasogatott. El nem lehet mondani ezt a fájdalmat. Megnézte az orvos
- Hát igen. Az egyik csavarral történt valami. Muszáj lesz megnézni, hogy mi történt.  - mondta
- az mit jelent? - kérdeztem félve
- Hát fel kell nyitnunk. Mindjárt megnézem mikor lesz szabad műtő! - ment ki, bennem pedig egy nagyon nagy félelem lett. A nővér még csinált valamit
- Minden rendben? - kérdezte, mert ahogy rám nézett meglátta, hogy fal fehér vagyok 
- igen, csak félek. És nagyon fáj a fejem - mondtam
- Beütötted? - kérdezte megigazítva a fejemen a hálót.
- Igen, meg hirtelen keltem fel szerintem - mondtam meghúzva a vállam. A nővér kiment. Úgy 3 óra múlva jött be a doki és anya
- Mennünk kell - mondta komolyan
- Kicsim minden rendben lesz! - jött oda hozzám és megfogta a kezemet.
- Félek - sírtam el magam. Anya megsimogatott, a doki pedig elkezdett tolni az ágyat. Anya elengedte a kezemet, engem pedig betoltak a műtőbe és rám raktak egy maszkot. Éreztem hogy álmosodok aztán elaludtam...

2014. november 24., hétfő

sajnálom /5. fejezet/

Sziasztok! Sajnálom, de valami hiba történt ugyanis az 5. fejezet nem került fel. Ma vettem észre, úgyhogy most az újra leírom.Tényleg ne haragudjatok.
Noémi:)



Fáztam. Hideg volt, és csönd. Féltem. Nem tudtam, hogy ki vagyok és hogy hol. Aztán megéreztem anya illatát. Éreztem, hogy mellettem van és megfogja a kezemet. Próbáltam kinyitni a szememet és szólni nekik, hogy ne sírjanak én jól vagyok. De nem tudtam. Nem volt erőm. Próbálkoztam és egy idő után láttam egy kis fényt, végül kinyitottam a szememet. Könnyes volt és fájt. Anya rám nézett és meglátta, hogy fenn vagyok, egyből könnyes lett a szeme.
- kicsim!  - szipogott - hallasz?
- Igen - válaszoltam rekedtesen
- Istenem, kincsem - sírta el magát anya. Itt volt Tibi aki mikor meglátott egyből megsimította a hajamat, a nagyi aki elmosolyodott és Ákos az unokatesóm. 
- ígérd meg, hogy többet ne csinálj ilyet! - szorította meg anya a kezemet.
- Mi történt? - kérdeztem
- Nem emlékszel? - kérdezte meglepetten
- amm.. nem tudom - mondtam, aztán hirtelen bevillant. A veszekedés, sírás, kiabálás, fékcsikorgás, sötétség. - megvan
anya bólintott 
- Mióta vagyok benn? - kérdeztem
- 2 hete
- akkor.. - kezdtem de anya félbeszakított
- igen, kómában voltál. 3 napja keltél fel először, de akkor visszaaltattak - fejezte be
Egy orvos jött be
- Jó napot, hogy van? - kérdezte mikor bejött
- fáj a lábam és a fejem - válaszoltam
- A lába mivel eltört - mondta én pedig megnéztem. Be volt gipszelve - műteni is kellet. Eltört a lábfejcsontja, lemezt és csavart kapott. Nem szabad mozgatni ezért begipszeltük. A feje pedig betört, varrnunk kellet.
- hu.. - mondtam
-ezeken kívül belső vérzése is volt. - mondta csak úgy mellékesen 
- Mi ütött el egy busz? - kérdeztem
- nem - mosolygott a doki - csak nagyon rosszul érte az ütés.
Még megvizsgált aztán kiment. Nagyiék elmentek, és Balázsék jöttek helyettük. Ahogy meglátta Balázs, hogy nyitva a szemem felcsillant a szeme és odarohant hozzám
- kincsem! - adott egy csókot. 
- szia - mosolyogtam
-mikor keltél? - kérdezte
- pár órája - mondtam neki mosolyogva
- hiányoztál - simította végig az arcom.
- te is nekem - mondtam
- Eszti - ült le mellém Berni - annyira sajnálom - sírta el magát én pedig átöleltem - haragszol?
- soha! rád soha - mondtam
- köszönöm - mondta szipogva
Még beszélgettünk, aztán bejött a doki egy nagy tűvel a kezében.
- Ezt belém akarja döfni? - kérdeztem félve
- Nem - nevette el magát a doki - altató, pihenned kell
- Nee - nyafogtam - nem szeretnék!
De késő volt. Bele szúrta az altatót az infúzióba, pár perc múlva pedig éreztem, hogy álmosodok
- jóét kincsem - mosolygott Balázs és adott egy puszit
- nem akarok aludni - mondtam de hirtelen megint sötét lett. Elaludtam.

2014. november 23., vasárnap

6. fejezet

Sziasztok:) úgy döntöttem, hogy ma hozok egy új fejezetet, mert kicsit unatkozok, és imádok írni! :D Nem biztos, hogy fogok tudni hozni új fejit holnap, mivel 8.-os vagyok és ugye felvételi stb. lesz így sokat kell tanulnom szóval ne haragudjatok!
Noémi:)


Kinyitottam a szememet és Balázs volt mellettem.
-Szia - mosolyogtam rá
- Kincsem - fordult egyből felém és adott egy csókot. 
- Milyen nap van? - kérdeztem
- Péntek
- De nem mostanra volt megbeszélve a paintball meccs? - kérdeztem
- de - válaszolta egyszerűen
- és te miért nem ott vagy? - kérdeztem felvont szemöldökkel
- Mivel a szerelmem kórházban fekszik - mondta
- Köszönöm - szorítottam meg egy kicsit a kezét bár nem sok erőm volt
- ezt nem kell köszöni, alap - vonta meg a vállát. Boldog voltam. Nagyon szeretem Balázst, és szerintem ő is engem:) Apa és Anikó léptek be a kórterem ajtaján
- Sziasztok - köszönt Balázs
- szia, Eszti? - kérdezte suttogva
- Fenn vagyok - mosolyogtam
- Kicsim! - jött hozzám apa és megölelt - hogy vagy?
- háát.. fáj a lábam és a fejem 
- Elhiszem - bólogatott apa
- Nézd csak, hoztunk neked csokit - mutatta Anikó, és ahogy jött közelebb megláttam, hogy nőni kezdett a hasa
- Héé! - mondtam - nő a hasad!
- igen, hát már ideje volt. - mondta nevetve majd megsimította a hasát
- Hányadik hónapban vagy? - kérdeztem
- 3 - válaszolta. Beszélgettünk erről-arról mikor anya és Tibi léptek be
- sziasztok - köszönt anya és adott két puszit apának és Anikónak
- szia apa - köszönt Tibi
- szia fiam - fogtak kezet.
- Hogy vagy? - jött oda hozzám anya és egyből pakolni kezdett. Apa és Anikó elbúcsúztak és elmentek. Berni és Dani is megjöttek. Kaptam tőlük csokit :)  Balázs elment a büfébe addig Berniék  elmesélték, hogy mindenki jobbulást kíván meg, hogy mi volt a suliban mostanság. Jött egy új osztálytársunk Dorka. Állítólag nagyon csöndes, visszahúzódó lány. Berni próbált vele beszélgetni de nem nagyon ment. 
- ja meg Luca akaszkodik Balázsra.. nagyon - mondta Berni elhúzva a száját
- Mikor nem? - kérdeztem nevetve, de egyből megfájdult a fejem.
- de hiába akaszkodik - kezdte Dani - Balázs csak téged szeret
- Tudom - mondtam mosolyogva és boldog voltam. Nagyon.
- Minden nap azt hallgatjuk, hogy mennyire hiányzol neki és, hogy alig várja hogy lásson. - mondta Berni. Én meg elnevettem magam. Még beszélgettünk mikor szólt a doki, hogy ideje pihennem. Sajnáltam, mert még beszélgettem volna velük, de tényleg fáradt voltam. Egy hosszú csókkal elköszönt Balázs, öleléssel Dani, puszival Berni. Anya és Tibi is visszajöttek, de ők is elköszöntek azzal, hogy holnap jönnek. Hát akkor jó éjszakát! :)

4. fejezet






Fáztam. És még mindig sötétség volt. Ürességet éreztem, és mintha súlytalan lennék. Nem tudtam kivagyok, és hogy hol vagyok. Hirtelen megéreztem anya illatát és melegség töltött el, megfogta a kezemet. Kiakartam nyitni a szememet de nem tudtam. Végül sikerült. Mellettem ült anya és fogta a kezemet, itt volt a nagyi, Tibi   és az unokatesóm is. Ahogy anya meglátta, hogy nyitva a szemem egyből könny szökött a szemébe.
- kicsim! Hallasz? - kérdezte szipogva
- igen, de hol vagyok? - kérdeztem, mert ahogy körbe néztem ismeretlen volt a hely.
- kórházban, elütöttek. Jaj istenem, szeretlek kincsem
- én is téged anya. - aztán hirtelen bevillant minden. Bernivel való veszekedés, sírás, fékcsikorgatás, sikítás, kiabálás, sötétség. 
- Mióta vagyok bent? - kérdeztem
- 2 hete  - mondta anya - 3 napja keltél fel először, de aztán adtak neked altatót és visszaaludtál.
- de... akkor én..- kezdtem de anya közbeszólt
- igen, kómában voltál. Lélegeztető gépről is 3 napja kapcsoltak le - szomorodott el egyből
- És Balázs? - kérdeztem
- Itt volt, de most kellet elmennie - mondta anya - tessék hívd fel, megfog lepődni - mosolygott és odaadta a telefonját. Csörgetni kezdtem és fel is vette: 
 - szia Enikő - köszönt Balázs nekem, de nem tudta, hogy végül is nem anya hívta
- nem Enikő vagyok hanem Eszti - mondtam mosolyogva
- Eszti? Kicsim, te vagy az? - kérdezte félve
- Igen
- Istenem, felkeltél?
-nem alszok - röhögtem fel
- Jó oké, azonnal ott vagyok, ne menj sehova! szaladok - mondta, aztán kinyomott. Mosolyogva adtam vissza anyának a telefont majd hátradőltem. Egy orvos jött be
- Hogy van Eszti? - kérdezte miközben megnézte a mellettem csipogó monitort.
- Jól, bár fáj a lábam meg a fejem
- a lába mivel eltört - mondta én meg anyára néztem mert ezt nem mondta - a feje mert erős agyrázkódás és be is tört a feje, varrnunk kellet, ezért van bekötve.
- áú... - nyúltam a fejemhez.
- Azon kívül volt egy kisebb belső vérzése, hál isten eltudtuk állítani.
- Mi ütött el engem? Egy busz? - kérdeztem
- Nem - mosolygott a doki - csak nagyon rosszul érte az ütés, viszont eléggé sok vért vesztett, de a hét folyamán ezt kárpótoltuk. Az infúziót még kapni fogja
hirtelen éreztem, hogy egy tű van a kezemben.. áá.. :( 
Balázs, Berni és Dani esett be az ajtón
- Kincsem - szaladt oda hozzám Balázs és szorosan megölelt majd megcsókolt. Már nagyon hiányzott. Berni lehajtott fejjel jött oda hozzám
- sajnálom, ez az én hibám! kérlek ne haragudj - ült le az ágy szélére én pedig megöleltem - nem haragszol? - kérdezte sírva
- Soha, rád soha - mondtam, aztán Dani is adott egy puszit a fejemre
Nagyi és Ákos ( unokatesóm) elköszöntek majd kiléptek az ajtón. Balázs végig fogta a kezemet és le sem  vette rólam a szemét. 
- Hoztam neked egy macit  - jutott hirtelen Berni eszébe és oda adott nekem egy nagy barna macit amit mosolyogva öleltem át
- Köszönöm - hálálkodtam
Bejött a doki egy tűvel a kezében
- Ugye azt nem  belém fogja szúrni? - kérdeztem parázva
- nem, ez altató. pihennie kell - mondta
-nee - nyafogtam - beszélgetni szeretnék a barátaimmal és nem vagyok álmos - mondtam de késő volt.. a doki beleszúrta az altatót az infúzióba, én pedig álmosodtam
- Jóét kincsem - adott egy puszit Balázs, én meg lejjebb csúsztam az ágyon
- nem akarok aludni.. - motyogtam majd sötétség lett újra és elaludtam.

2014. november 21., péntek

3. fejezet


Reggel 9-kor keltem, mivel szombat van. Pizsamában mentem le a nappaliba. Anya már nagyban főzte az ebédet, én pedig bementem hozzá és egy tejeskávét kavargatva ültem a konyha pulton
- Ma megyünk plázába - mondtam anyának
- Kivel? - kérdezte
- hát jön Balázs, Berni és Dani - válaszoltam anya kérdésére
- Rendben - mosolygott - én pedig egy barátnőmmel fogok találkozni. Beülünk egy étterembe
- Az szupi, mi a reggeli - kérdeztem, mert korgott a gyomrom.
- melegszendvics, már sül - mutatott a szendvicssütőre.
- okés
 Miután megettem a reggelit elmentem felöltözni, és fürdeni. Egy farmert választottam, fehér pólóval és tornacipővel. Bepakoltam a táskámat ( pénztárca, telefon) és elköszöntem anyutól. Kiléptem és mind a 3-an a kapuban álltak. köszöntem nekik és elindultunk. Közben Berni arról magyarázott, hogy múltkor mikor volt látott egy csini táskát és reméli még, hogy megvan.
- Figyelsz te rám? - kérdezte
- persze - válaszoltam mosolyogva. A plázában csomó boltba bementünk és az egyik boltba kinéztem magamnak egy nyakláncot.
- azt én néztem ki - jött oda hozzám Berni
- oké bocsi - néztem rá furcsán
- bár inkább mást veszek az árából - mondta
- akkor én megveszem - vontam meg a vállam, erre Berni kitépte e kezemből
- Tudod mit? megveszem, nem minden csak a tiéd lehet! - mondta gúnyosan
-neked mi bajod van? - kérdeztem totál furán, mert nem értettem, hogy most mi a franc van
- Az hogy te vagy a tökéletes, aki bármit meg tud venni magának. te vagy miss tökély! - vetette oda majd kiment a boltból. Nem értettem, hogy most mi van ezért utána rohantam
- elárulnád, hogy mi a franc van veled?
- elegem van belőled! minden csak rólad szól! Nem is értem, hogy bírtalak ki eddig! - fakadt ki Berni és a fiuk is tök furcsán álltak ott. Balázs oda jött hozzám, én pedig elsírtam magam és kifutottam az utcára. Homályos volt minden, és nem értettem, hogy mégis mi van. Balázs futott utánam de nem akartam senkivel beszélni ezért átfutottam volna az úton. De hirtelen kiabálást és fékcsikorgatást hallottam. Aztán sötétség. Még hallottam ahogyan Balázs szólongat és, hogy Berni sírva jön oda és megfogja a kezemet. 
-gyorsan hívja valaki a mentőket! Vérzik a feje - kiabálta Balázs és hirtelen melegséget éreztem, rárakott valamit a fejemre. Még hallottam hogy Berni bocsánatot kér tőlem meg mindenkitől de hirtelen csönd lett...

kis kérés..

Sziasztok! Ha tetszik a blogom, kérlek kövesetek és ajánljátok másoknak is, vagy akár komizzatok, meghallgatom és sokszor meg is fogadom a véleményeket/ tanácsokat. Élőrre  is köszönöm nektek!

Noémi:)

2. fejezet

Reggel szokásosan keltem, fürdés, öltözés egyszerű farmert és egy sárga trikót választottam a hajamat pedig felfogtam. Lementem a konyhába és anya még otthon volt.
- Jó reggelt kicsim - köszöntött anya, és nyomott egy puszit a fejemre
-szia anya, mi újság? - érdeklődtem
- délután átjön apád meg Anikó ( Anikó apa barátnője)
-Oké, dehogy-hogy? - kérdeztem, mert nem szoktak csak így átjönni
- Nem tudom, csak ideszólt apád, hogy beugranának. - húzta meg anya a vállát, vagyis kivégeztük a témát. Tibi jelent meg mellettünk, és kivette a kezemből a kekszet amit éppen ettem
- Köszi - röhögött
- hé!  -háborodtam fel - azt még megettem volna!
- Bocs - adott egy puszit, aztán anyának is - anya ma Melisszánál alszok - Melissza a bátyám barátnője 
-jól van, na én mentem dolgozni, puszi nektek - küldött anya egy puszit futásban aztán már ki is lépett az ajtón. Én is felvettem a cipőmet és a táskámat aztán kiléptem az ajtón. Balázs a kapuban várt rám.
- szia Eszti - mosolygott aztán adott egy jó reggelt csókot. Kézen fogva indultunk a suli felé. 
- Ma mégsem megyünk Danival deszkás boltba - mondta Balázs én pedig bólintottam
-  Akkor átjössz ma? - kérdeztem
- Persze - válaszolta
- Oké, átjönnek apáék
-na, hogy-hogy? - lepődött meg. Igen nem gyakran találkozik vele. Sőt.. még nem is találkozott.. csak anyával!..
- Nem tudom, de így legalább megismered és ő is téged - mosolyogtam
- Na ja - bólintott egyet - viszont szombaton programunk van - jelentette ki
- Mi? - lelkesedtem be egyből
- Pláza, Dani és Eszti is jön.
- oké - mosolyogtam aztán adtam egy puszit az arcára. A sulihoz érve elmeséltem Esztinek, hogy jönnek apuék, és mondtam neki, hogy akkor ma ne menjünk mi sem. Egyet értett velem :) aztán megbeszéltük, hogy szombaton veszünk új göncöket :)
Luca is megjött majd egyből ráakaszkodott szegény Balázsra. Persze ő közben Danival meg Andrással dumált de mindegy..  Bementünk a terembe és 6 hosszú óra következett. Mindennel végeztünk és Balázzsal kézen fogva indultunk a leejtő irányába, vagyis haza felé. Otthon még senki nem volt, úgyhogy felmentünk a szobámba és beraktunk egy filmet. Borzalmasan unalmas volt de elszórakoztunk rajta. Aztán este 6 körül valakik beléptek az ajtón. Lementünk és anyáék voltak. puszilkodtam egy sort aztán megszólaltam
- apa, Anikó ő itt Balázs a barátom - mutattam Balázsra
- Örülök - fogott kezet Balázs apával aki csak mosolyogva üdvözölte.
- itthon van a bátyád? - kérdezte tőlem apa
- Nem, most nincs. - ingattam a fejemet.
- oké nembaj, de bejelenti valónk van. Vagyis 2 dolog. - dörzsölte apa a tenyerét. Uuh.. vajon mi lehet?!
- az egyik - kezdte Anikó - hogy kisbabánk lesz! - mondta ki én pedig odaugortam hozzá és megöleltem
- Jaj de jó! Lesz egy kis tesóm! - virultam
- a másik pedig az, hogy mivel jön a csemete, ezért össze is fogunk házasodni, és Eszti szeretnénk ha te és Berni lenne a koszorúslány - mondta én pedig sikítozva öleltem át őt is. 
- rendben köszönöm, köszönöm! - mosolyogtam
Még beszélgettünk pár szót aztán elmentek. Balázs is haza készült menni, úgyhogy kikísértem és egy hosszú csókkal elköszöntünk és eltűnt az utca végén. vissza mentem a házba  felhívtam Bernit.
- szia, mizu? - kérdezte
- szia nagy hírem van! az egyik, hogy apának és Anikónak kisbabája lesz, vagyis kis tesóm! - sikítoztam Berni pedig a vonal másik végén - másik pedig, hogy összefognak házasodni és mi leszünk a koszorúslányok!
- ááh! ez komoly? jaj de szupi, köszönöm! - hálálkodott. aztán még beszélgettünk és leraktuk. Gépeztem aztán elmentem aludni. Boldog vagyok! :)

2014. november 20., csütörtök

szereplők

 Tóth Eszti

főszereplő, 17 éves. van egy bátya Tibi. Szülei elváltak.





Gúlyás Bernadett

17 éves, Eszti lb-je. Szeret zenét halgatni és rajzolni



Nagy Balázs

17 éves, Eszti barátja. 1 hónapja vannak együtt. A suli "sztárja"- Tipikus szőke hajú, kék szemű cuki srác



Puskás Dani

17 éves, Balázs lb-je. Bernivel jár 2 hónapja. Deszkás srác



Papp Luca

17 éves, plázacica. Balázsra hajt és kicsit se zavarja, hogy őt nem érdekli és, hogy ő Esztit szereti.


1 fejezet


A nyári szünet utáni első tanítási nap. Reggel korán felkeltem, hogy időben elkészüljek. Megmostam a hajamat és tőrivel a fejemen álltam a gardróbom előtt és vacilláltam, hogy mit vegyek fel.. aztán eszembe jutott, hogy ünneplőben kell menni szóval felvettem a szoknyámat és a blúzomat. megszárítottam a hajamat és lementem a konyhába. csináltam magamnak egy tejeskávét és leültem az asztalhoz. Tibi jött le a lépcsőn és örömömre összeborzolta a hajamat
-köszi, most csináltam meg! - röhögtem
- alap - válaszolta mosolyogva.
Anya már korán elment dolgozni az irodába, én meg felvettem a topánkámat meg a táskámat, adtam egy puszit Tibinek és kiléptem az ajtón. Érezhető volt,hogy még nyár vége van. Az idő nem mondom, hogy meleg de kellemes idő volt. Aztán megpillantottam a kapunkban állni a leghelyesebb és legimádnivalobb fiúját. Kinyitottam a kaput és Balázs nyakába ugrottam, aztán adott egy csókot és rákulcsolta az ujjait az enyémre.
- Indulhatunk? - kérdezte
- Persze - mosolyogtam
kézen fogva indultunk el. A suli felé közeledve egyre nagyobb zajra lettünk figyelmesek. Na vajon kik hangoskodnak?!.. Igen.. a szokásos helyünkön álltak az osztálytársaink és ahogy megláttak minket Eszti kezdett futni felém, majd nekem ugorva megölelt. Balázs csak röhögve figyelt minket aztán kezet fogott Danival. Köszöntünk a többieknek, és Andris már bele is kezdett a nyári sztorijába..
- És akkor valaki beleharapott a bokámba! - mesélte röhögve a fiuk persze poénosnak találták de mi lányok undorodva grimaszoltunk. Luca érkezett meg a legujjab magassarkú cipőben topogva. 
-  jó Reggelt Balázs - "köszönt" nyávogva.. mint egy kiscica.. szánalmas
-cső - köszöntötte Balázs is :) majd hátulról átkarolt és a vállamra helyezte az állát. Luca falfehér lett, majd betopogott az iskolába. Mi is bementünk és Esztivel a szekrényben pakolásztunk és beszélgettünk. Az osztályba lépve elfoglaltuk a helyünket majd röhögve jegyeztük meg, hogy totál gáz Luca új cipője.. :) Az ofőnk jött be és elkezdődött az első ofőóra. Majd ebből 4 lement és a suli előtt találtuk magunkat. 4-en indultunk hazafelé.
- Holnap akkor együtt megyünk? - kérdezte Berni
-Persze - mosolyogtam
-te haver - szolt Dénes Balázshoz - holnap eljössz velem deszkás boltba?
Balázs csak bólintott mi pedig megbeszéltük Bernivel, hogy akkor elmegyünk sütizni. Otthon megetettem a kutyámat, Alvint ( Alvin és a mókusokból jött az ötlet :) )  majd egy üveg nutelával ültem a gépen elé.