2014. november 30., vasárnap

10.fejezet


Reggel eléggé korán felkeltem, nem tudtam aludni. Fájt a fejem. Megnyomtam a csengőt, hogy jöjjön be egy nővér
- tessék? - kérdezte suttogva, mivel a többiek még aludtak
- nagyon fáj a fejem. kaphatnék valami fájdalom csillapítót? - kérdeztem
-persze, egy pillanat - ment ki a szobából, úgy 5 perc múlva fájdalom csillapítóval jött vissza. Bevettem és az ölembe húztam a laptopomat. felmentem facebook-ra, egy csomó jobbulást üzenet jött, mindegyikre válaszoltam. Őrültem nekik. Nagyon :) Többiek is ébredezni kezdtek, én pedig mentem gyógytornára. tegnap volt az agyvérzésem, és ma már úgy keltem, hogy szabad a velem  szemben lévő ágy. Viszont mikor vissza mentem valaki feküdt ott. Nem láttam ki az.
- Martina! - szóltam a mellettem lévő ágyon fekvő lánynak aki feszülten figyelt - ki jött?
- ööö.. - habozott - Balázs - mondta ki, bennem pedig elszakadt valami. 
- Az én Balázsom? - kérdeztem riadtam, mire Martina csak bólintott. Ezt nem értem! Mi történt? felpattantam persze gyenge voltam, de a gyógytornász az ágyam előtt hagyta a mankót, ezért gyorsan elkaptam és oda ballagtam. Tényleg ő. leültem az ágy mellet lévő székre, és megsimítottam az arcát. Elvolt törve a keze és be volt kötve a feje, mire kinyitotta a szemét
- Kicsim - mosolyodott el
- Mi a franc van? - kérdeztem megfogva a kezét
- verekedés - húzta meg a vállát, nekem pedig tágra nyílt a szemem
- Mi? - akadtam ki
- nyugi, semmi komoly! - mondta komolyan, de nem voltam nyugodt. Kicsit se
- Mondd el mi történt! - néztem rá mérgesen és elengedtem a kezét
- A hülye Kertész - ( évfolyam társunk Kertész Árpi, borzalmasan undok és állandóan kritizál mindenkit) - tegnap borzalmasan ideges voltam, hogy agyvérzést kaptál, és elkezdett kritizálni téged, hogy hála istennek, hogy nem vagy itt meg így meg úgy. Az elején tűrtem de aztán neki mentem. Végül a rendőrség jött ki. bevittek minket a rendőrségre de én rosszul lettem. Hívták a mentőket, aztán begipszelték a kezem, meg agyrázkódásom lett. behoztak és láttam, hogy mélyen alszol - fejezte be. De nem értettem. Hiszen voltak benn nálam!
- De várj.. hiszen benn voltatok nálam! - értetlenkedtem
- Igen, mondtam, hogy tűrtem az elején vagyis a suliban. De mentünk haza tőled és ott volt. Aztán ismét rákezdett. 
- értem. Szóval ez miattam van? - kérdeztem, de Balázs nem válaszolt mert megcsókolt. - meddig leszel benn? - kérdeztem
- nem tudom, de egy ideig együtt leszünk!  - mosolygott. Később bent voltak anyuék, Balázs szülei meg Berniék is. Jót röhögtünk :) Aztán Balázzsal összebújva TV-ztünk! :)  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése